#keleti nyitás



Kinti érdekeltségeik államosításától is félhetnek az Oroszországban működő magyar cégek
 

Kinti érdekeltségeik államosításától is félhetnek az Oroszországban működő magyar cégek

Árulkodó jel lehetett volna, hogy a magyar–orosz kormányközi bizottság egyik munkacsoportjának február 24-re tervezett budapesti találkozóját pár nappal az esemény előtt váratlanul lemondták az oroszok, február 24-án pedig Moszkva elindította az Ukrajna elleni katonai támadást. A kormány elmúlt években propagált keleti nyitása vonzóvá tehette az orosz piacot a magyar cégek számára, csakhogy a háború hatásai akár végzetesek is lehetnek azoknak, akik az exportjuk jelentős részét az orosz piacra építették. Már most súlyos logisztikai gondokkal, kétszeresére nőtt szállítási díjakkal, korlátozottan fizetőképes partnerekkel és leértékelt rubellel szembesülnek.

Dezső András Dezső András

Nem az oroszok büntetésén múlik, hogy kudarcos történet a keleti nyitás
 

Nem az oroszok büntetésén múlik, hogy kudarcos történet a keleti nyitás

A magyar–orosz gazdasági kapcsolatok fontosak, de ha az energiaellátás biztonságát megőrizzük, az összes többi, Oroszországgal folytatott üzletelés leállítását kibírja az ország. Közép-Ázsiával hiába hirdet meg a kormány időről időre együttműködést, egy-egy jobb évet kivéve szinte semmilyen érzékelhető fejlődés nincsen a kapcsolatokban, nagyrészt Kína, Törökország és Dél-Korea miatt van némi mérhető növekedés a keleti üzleti viszonyokban.


Ilyen az, amikor a magyar külügyminiszter igyekszik pánikot kelteni egy háború közepén
 

Ilyen az, amikor a magyar külügyminiszter igyekszik pánikot kelteni egy háború közepén

Szijjártó Péter apokalipszist vizionált fázó családokkal és leállított gyárakkal, ha nem jön az orosz gáz. Miközben a gázszállításokat senki sem akarja leállítani, de ha a háborús eszkaláció miatt erre sor kerülne, apokalipszis akkor sem lenne, bár az orosz gázt rövid távon nem lehet teljesen pótolni. A bedőlt Sberbank a külügyminiszter szerint a Magyarország által is támogatott brüsszeli szankciós politika áldozata, nem pedig az orosz katonai agresszióé.





Az OTP is Üzbegisztán felé kacsingat
 

Az OTP is Üzbegisztán felé kacsingat

Az OTP szuverén nagyvállalatnak mondja magát, amelynek terjeszkedésébe nem szól bele az állam, ám most a kormány egyik „zászlóshajó” befektetőjeként jelenik meg Üzbegisztánban.

Gyenis Ágnes, Németh András Gyenis Ágnes, Németh András

Demokráciából, diplomáciából és fociból kisérettségizik most a kormány
 

Demokráciából, diplomáciából és fociból kisérettségizik most a kormány

Iskolai években mérve lassan elballag a NER: jövőre lesz 12 éve, hogy az Orbán Viktor pártelnök vezette Fidesz megszerezte az első kétharmados győzelmét. Egy évvel a választás előtt kisérettségiztetjük a kormányt. Kedden magyarból és matekból adott számot, most jön a történelem (demokrácia, jogállam, történelemszemlélet), az idegen nyelv (külpolitika) és a szabadon választott tárgy, a tesi (vagyis a sport).

Windisch Judit Windisch Judit

Miért annyira fontos a magyar kormánynak az üzbég krumpli?
 

Miért annyira fontos a magyar kormánynak az üzbég krumpli?

Nagy magyar kormánydelegáció utazott Üzbegisztánba, hogy együttműködésről tárgyaljanak, ekkor alapították meg az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot. A brutális infláció, a járvány és egy elszabaduló élelmezési krízis miatt az üzbég kormánynak egyre égetőbb feladat, hogy javítsák valahogyan a mezőgazdaság teljesítményét, a magyar vezetők pedig azt remélik, hogy az itteni cégek kapnak majd jobb üzleti lehetőségeket a közép-ázsiai államban, ha most segítenek. Az eddigi tapasztalatok alapján mérget erre azért nem vennénk.






A nagy kínai teszt: lehet-e maszkokkal hatalmat szerezni Európában?
 

A nagy kínai teszt: lehet-e maszkokkal hatalmat szerezni Európában?

Miután valamennyire normalizálódott a koronavírus-járvány után a helyzet Kínában, egyből nagyszabású diplomáciai hadjáratba kezdett a kommunista állam, hogy minél hamarabb helyreállítsa megtépázott renoméját. Egyelőre felemás sikerrel: aki eddig is barátian viszonyult hozzá, mint például Magyarország, azzal megmaradt a jó viszony, aki viszont kritikus volt, az is maradt. Azt mindenesetre már elérték Pekingben, hogy megakadályozzák az egységes uniós kiállást. A helyzetet Szunomár Ágnes Kína-szakértővel, a KRTK Világgazdasági Intézetének kutatójával és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával tekintettük át.